Gyógynövénygyűjtő Napok

Cserei Mihály - erdélyi történetíró
- 1668 - 1756 -


>>  Programok
>>   Elszállásolás
>>   Várpataki Erdei Ház
>>   Elérhetőség
>>   Foglalás
>>   Érdekességek

>>   Képgaléria

>>   Vendégkönyv

 

 Átutazóban? Ebédeljen nálunk!

 

 Rendelje tőlünk a svédasztalt!

 

Csíkrákos hivatalos honlapja

 

 


Élete

„A szeretet embere, akinek jeltelen sírját az általa építetett nagyajtai templom, emlékét pedig műveiben a késő századok őrzik.” (Dr. Szilveszter Ferenc)

Cserei Mihály, erdélyi emlékiratíró Csíkrákoson született. Históriája szerint születésének időpontja 1668. október 21., azonban más feljegyzésekben 1667. október 21. szerepel. Históriáját 1709. december 16-án kezdi írni Brassóban „életnek 41. esztendeje után”, ami azt igazolja, hogy mégis csak az 1668-as dátum a valós.

Cserei Mihálynak nem csak születési éve körül vannak bonyodalmak, hanem a Cserei családfák körül is. Édesanyja s édesapja két különböző Cserei családból valók, akik nem voltak rokonságban egymással egyáltalán a szülők házasságáig. Anyja, Cserei Judit, Apor Ilona és Cserei Mihály leánya. Nagyapja Rákóczi György idejében görgényi főudvarbíró volt, majd csíki kapitány lett. Apja, Cserei János miklósvárszéki, baróti származású volt. Ez az ág visszanyúlik a XIV. századig. Cserei Balázs Luxemburgi Zsigmond császár udvari vitéze volt, a nemesi címert is tőle kapta. Apja, Cserei János alapos teológiai, hadászati, jogi és történelmi ismeretekkel rendelkezett, hiszen Apafi Mihály főasztalnoka volt.

1672-ben kinevezik Fogarasvár kapitányának. Cserei Mihály itt kezdi el tanulmányait. Apja szigorúan nevelte. 11 éves koráig nem ehetett az asztalnál, hanem egy tányérban adtak neki húst, a szolgák megpofozhatták, nem alhatott ágyban, hanem csak a padlóra terített medvebőrön két kutya társaságában. Az anyja átjárt a szigorú apa eszén, elalvás után betette a gyermeket ágyba, majd reggel, mielőtt apja felébredt volna, visszarakta a medvebőrre. Cserei Fogaras után Székelyudvarhelyen tanult két évig, majd 1686-ban apai kényszer folytán Teleki Mihály kancellár udvarába került apródnak.

1687-ben a pozsonyi országgyűlésen a magyarok elvesztik a nemzeti király választásának jogát. Csereit 1688-ban a Castelli-ezrednél mint tartományi biztost alkalmazták; kevéssel azután a Gavriani ezredhez ment át. 1689–1690-ben a bozzai táborozásnál jelen volt és a zernesti diadal (neki magának ugyan vereség, hiszen Thököly ellen harcolt) után, hol élete veszedelemben forgott, Thököly hívei közé állt és részt vett ennek keresztényszigeti (Grossau) hadjáratában. Jelen volt a fejedelmi beiktatáson, valamint a gyors visszavonuláson. Maga írja, hogy október 21-én a Havasalföldre menekültek közt volt, honnan csak január 12-én tért vissza. Ezután Feketehalomba viszik, ahol arra kényszerítik, hogy Lipót császár hűségére esküt tegyen. 1692. május 6-án nagybátyja Apor István mellett commissarius secretariusi hivatalnokként szolgál.

Az utolsó tatárbetörésekkor, 1694-ben a Gyímesi-hágón keresztül Csíkba és Gyergyóba bejött tatárok Csíkrákosra is betörnek. Cserei János marháit elhajtják, az író nagyanyját, Apor Ilonát pedig foglyul ejtik. Az esemény nagyon megrendíti, azonban 1696-ban jóra látszanak fordulni a dolgok. Apor István kincstárnok lesz, Cserei Mihály pedig a titkára. Így első kézből értesül mindarról, ami az országban és a határon kívül történik. Ebben a tájban veszi el feleségül Kun Ilonát, Kun Mihály lányát.

1708-ban elkezdődött Cserei életnek második viharos korszaka, hiszen kitör a II. Rákóczy Ferenc által vezetett szabadságharc. Görgény várába menekült családjával. A kurucok elhajtották a marhákat, a németek a kutak vizét piszkították be. A várban nem volt ennivaló, ivóvíz, így a gyermekei s ő maga is megbetegszik. Csak félévi fekvés után tudott ismét talpra állni.

1719-ben felesége belehal a szülésbe. 1721-ben újranősül, a 17 éves Széki Zsuzsannát veszi el. Visszavonul Nagyajatára, s a kor tudósaival levelezik. Két gyermeke marad életben, György és Krisztina. Hosszas betegeskedés után 1756. április 22-én halt meg.

Munkássága

Cserei Mihály művei a kor tipikus termékei: családja története, jogi munkák, perei állása, birtokainak jegyzéke, kortársainak listája, alkalmi versei. Legjelentősebb műve a História, amelyben az erdélyi élőbeszéd nyelvén, jó elbeszélőkészséggel, a mai olvasó számára is érdekes módon örökítette meg a kor nemesi világát. A História már az író életben sikeres olvasmány, maga az író is készített másolatot. A Históriának hármas jelentősége van: történelmi, nyelvészeti és irodalmi vonatkozású.

„Szellemtörtneti fontossága, hogy az irodalomban ő az első határozott képviselője a transilvanizmus eszméjének… a szabad kis hegyi állam, harcos váraival, sok nyelvű, sok számú, egymást nevelő népével, romantikus atmoszférájával, melyben a magyar, román és német lélek annyi legjava szépséget termete.” (Szerb Antal)

Forrás: Zöld Ildikó - Cserei Mihály (a füzetet összeállította Mijea Aranka)

Vissza


 
Created by FMB in 2007 (c)